Külsőségek kategória bejegyzései

Divattervezők és divatdiktátorok

Bizonyos értelemben rokonértelmű kifejezések, sőt munkájuk és tevékenységük is nagyon hasonló. Mégis akad némi különbség a két fogalom és annak jelentése között.

Olvassa el, hogyan válik a divattervezőből divatdiktátor. Vagy éppen hogyan nem. A divatdiktátorok egész földrészek öltözködését befolyásolhatják – akár egyetlen, jól megtervezett modelljükkel is. Ehhez persze a megfelelő helyen – valamelyik divatvárosban – kell lenniük, mégpedig a megfelelő időben. Az általuk megálmodott ruhaköltemények először csak szűk körben válnak divatossá, a “with it”, ez a körülbelül kétezer hölgyből álló zárt kis közösség vásárolja meg őket elsőként. Ők azok a nők, – színészek, közszereplők, politikusasszonyok – akiknek elég pénzük, megfelelő ízlésük, külsejük és pozíciójuk van ahhoz, hogy “divatközvetítőkké” válhassanak. Ők az újkori udvarhölgyek, akiknek az öltözködése mérvadó. Nem egy divattervezőnek sikerült már a sztárok segítségével befutnia, de az is előfordult, hogy egy színésznőre éppen a ruhája hívta föl a figyelmet. (A fáma szerint, Liz Hurley-t például egy Versace-modell tette híressé.) A divatdiktátorok kreációi rendszerint összeforrnak egy-egy csillag nevével. Audrey Hepburn-Givenchy-t, Grace Kelly a Dior-t, Sophia Loren-Armani-t, Diana hercegnő pedig Versace-t vezette be a köztudatba. Miután a sztárok “bejárattak” egy-egy modellt, már kezdődhet is a tömeggyártás. Egyre többen hordják az adott kreációt, a piac telítődik, a divat-hullám eléri tetőpontját-s ez egyben a végzetét is jelenti. Ez a divat önmegsemmisítő törvénye, hiába: Egyszer fent-másszor lent…